A magyar dróntörvény, avagy hogy drónozunk január 1 után? A szakember válaszol!

2020. december 13.
90.1441
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
marco profilja, adatai
marco
Amióta bejelentették az új magyar dróntörvény-tervezetet, a teljes hobbidrónos szegmens egyként mordult fel és fejezte ki nem tetszését annak tartalmával kapcsolatban. Az EU-s dróntörvények ajánlásait megkerülve a magyar tervezet egészen máshogy néz ki, és valljuk be, több pontja előtt állunk értetlenül, a szabályozások pedig több kérdést vetnek fel, mint amennyi választ megkapunk belőlük.


Mivel a téma nagyon összetett, sok, akár elsőre érthetetlennek tűnő jogi kifejezést tartalmaz, ezért szakemberhez fordultunk, aki érthetően el tudja magyarázni, melyik paragrafus mögött milyen válasz bújik meg valójában.

Arra az egyszerű kérdésre kerestük tehát a választ, hogy mi lesz 2021. január 1-jétől - vagy a törvény életbe lépésétől - a magyar drónhelyzet, hogyan, mivel és merre tudunk majd repülni, valamint mi kell majd mindehhez?

Kérdéseinkre Frikker Attila, többek között a DJI termékek magyarországi forgalmazója, a Duplitec Kft. üzletfejlesztési igazgatója válaszolt.


Dronerz: Kedves Attila, köszönjük, hogy a Dronerz és olvasók rendelkezésére állsz!

Frikker Attila:
Köszönöm a megkeresést, minden felmerült kérdésre szívesen válaszolok, már amire van konkrét válasz.


Dronerz: Mindenkinek kell tenni drónkezelői vizsgát, anélkül nem reptethet senki semmilyen, 120g feletti drónt?

Frikker Attila:
Előzetesen meg kell jegyezzem, hogy a törvény még csak tervezet, így én is csak a legutolsó verzió szerinti értelmezést tudom nyújtani, amiben, igen, ez szerepel, 120g felett.

Szintén fontos kikötni, hogy 2019 július 1-től hatályos az EU-s jogszabálycsomag (2019/945 és 2019/947), melyhez tagállami szinten kell felzárkózni 2020 december 31-ig. Maga az EU-s rendelkezés C0 (250g alatti) jelzéssel ellátott gépek esetén nem kötötte ki a vizsgát. A vizsga abban a rendelkezésben C1 (250g - 900g) jelzéstől jelenik meg.

Az EU-s jogszabály ismertetése része a Duplitec Felnőttoktatási Intézmény, valamint a DJI Akadémia egyes képzéseinek, melyek január 1 után magukban foglalják majd a magyar törvény sajátosságait is. A képzéseket ajánlom bárkinek, aki teljes körű ismeretekre szeretne szert tenni a jogszabály kérdéskörében.


Az EU-ban 250 gramm alatt nem kell engedély, nálunk ez 120 gramm

Az EU-ban 250 gramm alatt nem kell engedély, nálunk ez 120 gramm


Dronerz: Hol és hogyan lehet ezt a vizsgát letenni és mennyibe fog kerülni?

Frikker Attila:
Nem hangzott még el konkrétum. A törvénytervezetben ez szerepel:

20. § (2) Az Lt. 74. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap) a miniszter, hogy a távoli pilóta képzését és vizsgáztatását végző szervezetek kijelölését, valamint a távoli pilóta képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait, a vizsgán való részvétel díját, (rendeletben állapítsa meg.)

Azonban online rendszerű oktatásról és vizsgáról lehet hallani, de csak az A1 műveleti alkategóriában.

Akinek ez még nem ismerős, az EU-s jogszabálycsomag kockázati szintek alapján három műveletcentrikus kategóriát különböztet meg: nyílt, speciális és engedélyköteles. A nyílt kategória az, amiben a drónos közösség többsége mozog: nem engedélyköteles repülések, kevesebb, mint 25kg felszálló tömeg (payloaddal együtt), maximum 120m repülési magasság, látótávolságon belül, CE jelzéssel ellátott drónok használata (C0, C1, C2, C3, C4).

A nyílt kategórián belül különböztetünk meg 3 alkategóriát.
A1: max 900g, 16 éves korhatár, elméleti és gyakorlati vizsga tagállami döntés szerint, nem repülhet külső személyek avagy embertömeg felett.
A2: max 4kg, 16 éves korhatár, elméleti és gyakorlati vizsga kell, nem repülhet külsős személyek felett.
A3: max 25kg-ig, 16 év, vizsga van, és nem veszélyeztethet külsős személyeket.

Ismétlem, a fenti összegzés az EU-s drónos szabályozásra vonatkozik, az A1 kategória fogalmának tisztázása miatt foglaltam össze.

Díjazásról végképp nincs konkrétum, várjuk meg a hazai szabályozást, december 31-re meg kell lennie.


Az ilyen képeket nagyon nehéz lesz elkészíteni hivatalosan itthon

Az ilyen képeket nagyon nehéz lesz elkészíteni hivatalosan itthon


Dronerz: Kötelező oktatás is lesz, vagy a sikeres vizsga elég? Hol és hogyan történik majd az oktatás?

Frikker Attila:
Az oktatás meglátásom szerint többféle módon kell, hogy működjön, függően attól, hogy milyen géppel, milyen műveletet kell végezzen majd a vizsgázott drónkezelő. Ez az EU-s szabályozás ismeretében már könnyebben átlátható. Különös tekintettel igaz lesz ez a speciális és az engedélyköteles kategóriára.

Alapesetben az általános oktatás és vizsga kapcsán jelenleg online megoldásról hallani. Ez kizárja a kontakt óra és gyakorlati képzés lehetőségét. De ez egészen biztosan csak a legalapvetőbb tudás elsajátítása kapcsán működhet így.

Véleményem szerint lesznek piaci alapon működő felkészítő intézmények, akik különböző fokozatú képzéseket nyújtanak majd gyakorlati képzéssel kiegészítve. A vizsgáztatást már állami szinten képzelem el, mint ahogy azt is, hogy a sikeres vizsga lesz a követelmény az A1 szint felett, és nem a kötelező oktatás.


Dronerz: Van-e korhatár minimum a drónvizsgát tévők számára, gyerekek (vagy 18 év alatt) nem reptethetnek?

Frikker Attila:
Az EU-s rendelkezés a nyílt kategóriában mindenhol a minimum 16 éves korhatárt nevesíti.


Dronerz: Hol kell majd regisztrálni a drónokat és mi lesz ennek a folyamata? Minden egyes drónt külön kell regisztrálni? Mennyi lesz ennek a díja?

Frikker Attila:
A törvénytervezetben a légiközlekedési hatóság van nevesítve, mint az a szervezet, aki a lajstromot vezeti. Értelemszerűen - én azt mondanám - hogy minden egyes drónt külön regisztrálni kell, igen, természetesen hozzárendelve annak tulajdonosához.

Díjra vonatkozóan az alábbi utalás említhető:

17. § (16) A légiközlekedési hatóság a nyilvántartásba vételről az ügyfél erre irányuló kérelme és igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében a (15) bekezdésben szereplő adatokkal megegyező tartalommal igazolást állít ki a tulajdonos és a tanúsító szervezet részére.

Konkrét díjról még nem esett szó.


Külföldön azonban például egy Mini 2-vel szinte bármilyen képet lőhetünk

Külföldön azonban például egy Mini 2-vel szinte bármilyen képet lőhetünk


Dronerz: A drónok több osztályba vannak sorolva, a tipikus hobbidrónok (Mavic Pro, Mini, Air, Parrott gépei) melyikbe tartoznak? Ezekre gyakorlatilag ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint akár egy mezőgazdasági drónra?

Frikker Attila:
A tipikus hobbidrónok ismert, népszerű típusok, ezek mind CE jelöléssel ellátott eszközök, és a nyílt kategória eszközei.

Maximális felszállótömeg szempontjából azonban már vannak különbségek. Amíg egy Mavic Mini - nem véletlenül - 249g-os, ilyen formán az EU-s szabályozás szerinti legegyszerűbb, C0 kategória eszköze, addig egy Phantom 4 például C2 eszközkategória, ami már nem az A1, hanem az A2 műveleti alkategóriába tartozik, mivel a maximális felszállótömege meghaladja a 900g-ot. Így ha már csak az EU-s jogszabálycsomagot vesszük alapul, akkor látszik, hogy a vizsgáztatásra vonatkozóan is vannak különbségek a két kategória között.

Hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak-e rá, mint egy mezőgazdasági drónra? Határozottan nem! Két példa a mezőgazdaságból:
Monitoring drónok: autonóm módon repülnek és messze nem maradnak látótávolságon belül.
Permetező drónok: engedélyköteles kategória, semmiképpen nem nyílt. Veszélyes "árut" szállítanak és juttatnak ki.

Itt nagyon komoly szabályok lesznek érvényben, erre kiképzett szakemberek ellenőrzött eszközökkel és körülmények között fogják végezni ezeket a műveleteket.

Aki a mezőgazdasági drón kérdéskörben szakmai alapon érdeklődik, annak ajánlom figyelmébe a Duplitec Képzésközpont Mezőgazdasági Drónkezelő Képzését.


Dronerz: A nem saját tulajdonú magánházak feletti repülés értelemszerűen tilos lesz, de mi van akkor ha a saját házunkat, vagy épp egy szobrot, teret fotózunk, amibe akarva akaratlanul bekerül más épület is?

Frikker Attila:
Ez egy nagyon összetett kérdés. De igyekezzünk leegyszerűsíteni. Egyrészt élnünk kell a feltételezéssel, hogy rendelkezünk a megfelelő képesítéssel a lakott terület felett történő repüléshez, a gépünk megfelel a kritériumoknak és a képesítésünknek, szerepel a kötelező regisztrációban, érvényes biztosítással rendelkezünk, eseti légtéret igényeltünk és meg is kaptuk a használatra az engedélyt. Ezzel kiiktattuk a jogellenes használat egy jelentős részét. Amennyiben nem így cselekedtünk, az már önmagában kimeríti a közlekedési szabálysértés fogalmát.

A felvételkészítés miatt felmerülő kérdéskör csak innen indul. A szobor, tér már az ott jelen lévő személyek miatt is kérdéses kategória. Ettől a ponttól gyakorlatilag a mobiltelefonnal, digitális fényképezőgéppel, egyéb kamerával ellátott eszköz kategóriájába kerül a drón.

Magam sem kedvelem, ha akaratlanul "belesétálok" valakinek a képébe, mikor éppen lenyomja a felvétel gombot. Ezt jellemzően ma már mindenki igyekszik elkerülni.

A drón talán azért érdekesebb ebből a szempontból, mivel jobban magára vonja a figyelmet. De ugyanúgy felvétel készítésére alkalmas eszköz.

A témával bővebben foglalkozik a DJI Akadémia Drónfotós workshopja, melyet ajánlok az érdeklődők figyelmébe.


Az ilyen jellegű fotókat viszont valószínűleg egyszerűbb, könnyebb lesz itthon is készíteni

Az ilyen jellegű fotókat viszont valószínűleg egyszerűbb, könnyebb lesz itthon is készíteni


Dronerz: Az eddigi eseti légtér igény folyamata nem változik, így maga a törvény létrehozása is nagyon sok kérdést vet fel, de összességében mi változik az eddigi - akár illegális - repülések megítélésében? Több lesz a büntetés (van említve egy 100 millió forintos határ), vagy szigorúbbak lesznek a rendőrök?

Frikker Attila:
Amit most a törvényjavaslat szintjén látunk, az még csak egy keretrendszer, ami lehetővé teszi a folyamatos építkezést, és pontosítást, aminek lássuk be már ideje volt.

Vélhetően nem leszek népszerű a kijelentésemmel, hogy üdvözlöm, hogy elindul egy folyamat, és mindenki tudni fogja, hogy mihez kell magát tartania, mire kell figyeljen, milyen mozgástérrel rendelkezik, milyen vizsgával kell rendelkeznie, stb.

Nem látom kinek lenne jó, ha továbbra is minden esetben a tervezett (vagy nem tervezett) repülés előtt minimum 30 nappal kellene kérelmeket benyújtania. Az sem baj, hogy végre a hatóság számára is világos, hogy milyen esetben hogyan kell eljárnia, milyen adatokat, papírokat kell és lehet ellenőriznie, stb.

A 100 millió forintos határ nyilván elrettentő eszköz, de akkor sem lennék boldog, ha a repülőgépem azért nem tudna landolni időben, mert a leszállási zónát valaki illegális repüléssel zavarja.

Ugyanakkor valóban jobb lenne, ha több konkrétumot kapnánk a magyar szabályozás életbe lépésekor, ám biztos vagyok benne, hogy a törvény elfogadását követően rendeleti szinten gyors egymásutánban érkeznek majd a frissítések. Ebben duplán aláhúznám a szakértőkkel történő egyeztetés fontosságát.

Egy mondatban összefoglalva: az ipari, kereskedelmi, munkavégzés céljából folytatott drónos tevékenység jövője szempontjából a törvényalkotás elengedhetetlen.


Dronerz: Mekkora az a terület, ahol nem kell majd eseti légtér engedély, lesz egyáltalán ilyen?

Frikker Attila:
Ami biztos, hogy a tervezet kimondja, hogy lakott terület felett mindenképp kell majd eseti légtér.

5. § Az Lt. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A magyar légtér - a pilóta nélküli játék légijármű kivételével - pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe.


Nyílt kategória esetében én támogatnám, hogy lakott területen kívül - természetesen korlátozásoktól mentes területen, és a nyílt kategória szabályait betartva - ne legyen szükség eseti légtérre.


A jelenlegi állás szerint a magyar szigor miatt inkább más országok szépségeit fogjuk fotózni

A jelenlegi állás szerint a magyar szigor miatt inkább más országok szépségeit fogjuk fotózni


Dronerz: Volt már megkeresés a Rendőrség részéről drónelhárító technológia beszerzésére vonatkozóan?

Frikker Attila:
Harmadik féllel kapcsolatban kijelentést nem tehetek. Azt azonban meg tudom erősíteni, hogy a dróndetektáló és elhárító technológia létező, hatékonyan működő rendszerek összessége.

Cégünk forgalmazója két különböző gyártó ilyen rendszereiknek, melyek rajtunk keresztül már magyar háttértámogatással, valamint egyedi hozzáadott fejlesztésekkel rendelkeznek. De nagyon fontos kiemelni, hogy ezek a rendszerek bárki számára nem hozzáférhetőek, csak azok számára, akik erre engedéllyel rendelkeznek, ezen eszközökkel a közbiztonságot szolgálják, kiemelt infrastruktúrát, információt kell megvédjenek. Jellemzően a hatóságok számára.

De gondolom más is úgy látja, hogy a drónok esetében no-fly zone-ként jelölt területek többsége nem maradhat megfelelő védelem nélkül.

Összességében én úgy gondolom, hogy egy friss törvény szükséges, hogy az ipari, kereskedelmi célú drónozás képes legyen úgy beindulni, ahogy annak már évekkel ezelőtt meg kellett volna történnie. Ugyanakkor nem gondolom azt, hogy a hobbydrónozást (rekreációs célú felhasználást) ellehetetlenítené.

Az biztos, hogy több körültekintést igényel majd, de azt is jelenti, hogy magabiztosan használhatom majd a drónomat, ha helyesen járok el. Lássuk a végleges formáját idén december végéig, de ismétlem, sok kiegészítést fogunk még kapni a következő évek során.

Dronerz: Attila, köszönjük a válaszokat, ha olvsóinktól is merülnek még fel kérdések, újra meg fogunk keresni.

Frikker Attila:
Szívesen válaszolok legjobb tudomásom szerint.


A kérdések egy része tehát továbbra is nyitott, láthatóan még az ezzel foglalkozó szakember számára is, egész egyszerűen azért mert nincs még rá válasz. Néhány dolgot azonban már most nagy bizonyossággal kijelenthetünk:
Vizsga kell a drónozáshoz
Minimum 16. betöltött életév felett lehet repülni
A városi drónozás nagyon korlátozottá válik, de elméletileg eddig is az volt - ez most "csak" szabályozva lesz
A szabad területeken, erdőben, hegyekben nagy eséllyel nem kell majd különféle engedélyekkel bajlódni
Minden egyes drón külön lesz nyilvántartva, azok regisztrációját egyenként kell elvégezni
December 31-ig pontosítania kell a törvényhozóknak a nyitott kérdéseket, ellenkező esetben nem tud életbe lépni a törvény


Ha merültek még fel benned is kérdések, itt, a cikk alatti hozzászólásban tedd fel azt (ne a Faceboookon), és amint választ tudunk kapni rájuk, vagy itt egy válaszban, vagy egy újabb, kiegészítő cikkben adunk rá válaszokat - a kérdések mennyiségétől függően.

A lehetséges képzésekre tett utalások nem reklámként és nem fizetett együttműködés keretében jelentek meg, kizárólag tájékoztatásként hagytuk az anyagban.

A cikk a 2020. december 6-ai állapotok alapján készült. A december 10-én lezárt törvényjavaslat itt érhető el.
13 hozzászólás

Repülős

3 éve, 6 hónapja és 25 napja

Nagyon köszönjük ezt a cikket mindenkinek aki részt vett az elkészítésében! Rendkívül informatív.

Nekem csak egy kérdésem lenne: ha jól értem, csak a rendvédelmi szervek tehetnek bármit továbbra is a drónommal. Ha valakinek véletlenül a háza felett repülök, akkor sem csinálhat semmit igaz? Nem csúzlizhatja le pl.

válasz erre
12a(z) 2 -ből