Manapság a drónok szinte minden fontosabb iparágban ott vannak már, mint hű társak, és ezek közül a tudomány témaköre sem marad ki. Megannyi és megannyi alkalom volt már rá, hogy a tudományban brillíroztak a pilóta nélküli repülőgépek, viszont ez a szegmens gyakorta eltörpül a sajtó szemében, hiszen leginkább az üzleti felhasználást szokták felkapni, és az ebben lezajló nagy újdonságokat. Persze amikor az űrkutatásban játszik fontos szerepet egy-egy drón, akkor az nem kerüli el a hírforrások figyelmét sem, azonban mi mégis úgy érezzük, hogy sok idei tudományos-drónos megmozdulás nem kap elég rivaldafényt. Éppen ezért most összeszedtük a kedvenc tudományos mozzanatainkat az idei esztendőből, amikhez valamilyen formában kapcsolódnak a drónok is.
A pingvinek és a pattogatott kukorica
Valaki ránéz erre a témacímre, és az első kérdése: hogy jön a pingvin és a pattogatott kukorica egy égisz alá? És mi köze ennek a drónokhoz? Nagyon egyszerű a válasz. A Adélie-pingvinek megszámlálását újonnan drónokkal végzik az Antarktiszon, miután a különböző egyedek sorra tűnnek el.
A POPCORN algoritmus segíti a kutatók munkáját, hiszen matematikai úton kalkulálja ki azt az optimális útvonalat, amin keresztül a drón a legtöbb pingvint meg tudja számolni, így nem összevissza kell haladnia hektikusan. Az meg már csak hab a tortán, hogy akadálykerülésben is kiemelkedő a rendszer!
A nagy teknősszámlálás
A Nagy-korallzátonyon keresztül sorra vándoroltak a teknősök, hogy a Raine Island felé eljussanak, előbbiben pedig sorozatosan helyezik el a teknősök a tojásaikat. A tudósok úgy határoztak, hogy megszámolják ezeket az élőlényeket a területen, mégpedig drónok segítségével.
Az egyetlen hátulütője a mostani folyamatnak az az, hogy jelen pillanatban még kézileg számolják meg a teknősöket, viszont nagyon szeretnék a továbbiakban, ha mindezt már egy algoritmus segítségével végezhetnék, így nem lenne szükség az emberi erőforrásra ezen a téren - legalábbis nem ilyen nagy mértékben.
Az ázsiai folyók műanyagszennyezése
A műanyagszennyezés régóta komoly problémákat okoz a bolygónknak, úgyhogy elengedhetetlen, hogy mielőbb cselekedjünk ennek megoldására, és bizony a harcban a drónok is hasznosnak bizonyulnak. Ázsiában hat eltérő ország folyóit sújtja masszívan a kérdéses probléma, többek között a Mekong folyót.
Bár most minden figyelem a világjárványra fordul, de a műanyagszennyezés továbbra is kardinális probléma
A Phantom 4-es drón felhasználásával több ezer fotót készítenek a felszínen lévő műanyagokról, majd egy algoritmus segítségével kialakítják a műanyagok gócpont-térképét. Ez segít a tudósoknak abban, hogy megállapítsák, egyes pontokon miért gyülemlik fel a műanyag.
A moszkitok elleni harc
Több ízben, több országban felvették már a harcot a moszkítok ellen a drónok hadba állításával, Indiában pedig a Greater Hyderabad Municipal Corporation (GHMC) vetett be ennek érdekében 11 különböző drónt. A malária terjedésének megállításához vetik be a gépeket.
Drónokkal a moszkitók ellen!
Három 50 fős csapatot, valamint két asszisztens entomológust és két főentomológust hasznosít a művelet, a drónokat pedig hat eszközzel szerelték fel, amikkel a szúnyogokat ölik meg. Ezekbe az eszközökbe Temophos lárvaölőt integráltak és Pyrethrum növénnyel, amely rovarirtóként és rovarriasztóként ismeretes.
Aktív vulkán vizsgálata
Pápua Új-Guineában gőzerővel vizsgálják az aktív vulkánokat, hogy így nyerjenek ki létfontosságú adatokat, amik életmentőnek minősülnek. Egészen konkrétan a világ egyik legaktívabb vulkánját is vizsgálják, a Manamot, amely naponta mintegy 3700 tonna szén-dioxidot és 5100 tonna kén-dioxidot bocsát ki.
A Manam vulkánt figyelik meg, hogy megelőzzék a tragikus következményeket
Egy 9000 főt jegyző szigetről van szó, amin bármikor előfordulhat, hogy evakuációra van szükség a vulkánkitörések miatt, és most minden egyes repülés során olyan adatokat zsákolnak be, amik ehhez lehetnek hasznosak.
Halasztják a Szaturnusz holdjára szóló Dragonfly missziót
A Szaturnusz holdjára, a Titanre szóló misszió keretein belül a Dragonfly drónt fogják mozgósítani, ami eredetileg úgy volt, hogy 2026-ban startol, azonban átrakták végül 2027-re, mivelhogy a koronavírus miatt alaposan belassultak a munkálatok.
Kicsit többet kell a tervezettnél várni, hogy a Titanhez érjen a Dragonfly
Ez egyébként már nem az első halasztás, tekintve hogy az eredeti tervek úgy szóltak, hogy 2025-ben indul a projekt. Várhatóan ha elstartol valaha a Dragonfly, akkor 9 évet fog az űrben tölteni a gép, ezáltal megnézhetik, hogy mennyire lakható a Titan.
Egymilliárd fa ültetése
A globális felmelegedés ellen kardinális jelentőségű, hogy kellő mennyiségű fát ültessen az emberiség, a Flash Forest kezdeményezés keretein belül pedig 1 milliárd fát terveznek elültetni. Mindezt 2028-ig bezárólag tervezik tető alá hozni, a felhasznált technológia pedig egy átlag munkás 10-szeresére tehető.
A faültetés létfontosságú a globális felmelegedés ellen
A drónnal a szokásos megoldást használják, azaz egy kapszult a földbe lőnek, ami aztán kicsírázik. Mindezt megspékeli a cég a saját titkos adalékával, aminek köszönhetően a megszokotthoz mérten jóval gyorsabban nő ki az adott fa, ezzel felgyorsítva a folyamatot.
Gyors reflexes drónok
A Zürichi egyetemen egy igencsak izgalmasnak tekinthető technológiával kísérleteznek, mégpedig egy olyan drónnal, ami konkrétan villámgyors reflexekkel bír. Kidobósozáson keresztül prezentálták, hogy mit tud a kérdéses drón, és mint az kiderült, az akadálykerülő rendszerek átlag 20-40 milliszekundumos sebességét 3,5 milliszekundumra csökkentették.
allow="autoplay; encrypted-media" allowfullscreen>
Rengeteg területen lehet majd hasznosítani egy ilyen reflexidővel bíró drónt, arról meg már nem is beszélve, hogy a jövőben az akadálykerülő szisztémák új szintjét jelentheti a szóban forgó, frissnek tekinthető technológia.
Az aggyal felfegyverzett drónok
Káprázatos belegondolni, hogy egy olyan korszakban élünk, amikor már az a kifejezés, hogy aggyal felruházott drón, nem számít sci-finek, hanem simán valóságként tartható számon. Az Amerikai Légierő most pontosan ilyen masinákat szeretne, mindezt a neuromorf számítógép segítségével, ami egy valódi agy működését szimulálja.
Igen, 2020-ban már tényleg valósággá válhat, hogy egy drónnak "agya" van...
Bináris kód helyett a neuromorf lapkák mesterséges idegsejtekkel reprodukálják az agy analóg természetét. Hasonlóan az agyi idegsejtjekhez, itt sem arról van szó, hogy szimplán be- vagy kikapcsolt állapotban van, hanem olyan jeleket gyűjtenek ezek a chipek, amelyek felépülnek egy olyan pontra, ahol az ideg elindul, és továbbítja a jelét.
A világ egyik legnagyobb halállományát figyelő drónok
A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) egy igencsak nagyot vállalkozott, amikor úgy döntött, hogy három drónt helyeznek ki a Bering-tengerhez, így megfigyelve az ottani halállományt, ami nem mellesleg a világ egyik legnagyobbja.
Az időjárási változásokat is monitorozzák
A nyár során kezdték meg a projektet, a gyűjtött adatokkal pedig a 2021-es halászati évre készülnek fel, ráadásul emellett a folyton változó időjárási mintákat is monitorozzák így.
Ez lenne tehát a mi tíz kedvenc tudományos hírünk az idei esztendőből, viszont a téma kedvelőire még vár az elkövetkezendő hetekben egy cikkünk, amiben tovább bontogatjuk a 2020-as év híreit - figyeljétek a Dronerz magazin hasábjait mindenképp!
