Az új részletszabályok 2021. február 10-én lépnek életbe és az eddigi bizonytalan pontokat kissé tisztába tette, bár még így sem teljes, mondhatni erősen foghíjas a törvény.
A módosítások java az eseti légtérrel kapcsolatos, amíg hivatalos sajtóanyagok nem érkeznek, az alábbiak a Dronerz szerkesztőségének értelmezéseiben jelennek meg. A teljes anyag a Magyar Közlöny oldalán olvasható.
Az alábbiakban a többek között a DJI és Autel magyarországi forgalmazójának, a Duplitec Kft.-nek szakembereivel folytatott telefonbeszélgetésünk alapján készült gyors jegyzetünk olvasható:
Az egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 38/2021. (II. 2.) Korm. rendelet hat kormányrendeletet módosított, ezek a következők:
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet
A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet
A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
A légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló 532/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
Némileg változott az a szabály hogy harminc napra jelölhető ki eseti légtér, ugyanis alapesetben ez 7 napos igényt jelent most, a 30 nap különleges helyzetekben igényelhető. Ahogy az sem, hogy továbbra is legalább 30 nappal a tervezett repülést megelőzően kell benyújtani a kérelmet, de 5 napos a határidővel is igényelhető eseti légtér, többek között állami szervek részére. Ezekben az esetekben vizsgálják, hogy a külön törvényben meghatározott igénybevételről van-e szó, állami szerv feladatának a végrehajtása érdekében történik-e a repülés.
A MyDroneSpace mobilalkalmazáson keresztül a pilótának minden felszállás előtt és repülés közben is folyamatosan ellenőriznie kell, hogy az adott területen nem tiltott-e a repülés. A felület használatáért díj állapítható meg.
A szabadidős célú, tehát hobbi drónhasználat esetén az eseti légtér kijelöléséről szóló döntés figyelemfelhívást fogalmazhat meg az irányadó minimális magasságra. Ennek célja a magánélethez való jog biztosítása. A lakott terület fogalmát kerüli a módosítás.
Az állami szerv feladata mindennel szemben elsőbbséget élvez: a gazdasági célú UAS műveletre sem jelölhető ki eseti légtér, ha ugyanazon időszakra (vagy részben ugyanazon időszakra) és légtérre állami szerv feladatának a végrehajtására kértek eseti légteret.
A magánélet védelmére vonatkozó szabályokat ismerni kell: egy nyilatkozatot vár a hatóság arról, hogy ismeri az eseti légtér igénylője a magánélet védelmére vonatkozó szabályokat és ezeket be is tartja. A nyilatkozatot az eseti légtér igénylésekor kell megtenni.
Feltartóztatható (elfogható), azonosítható, leszállásra felszólítható, földre kényszeríthető az a pilóta nélküli légijármű, amely megsérti a légiközlekedésre és az üzemeltetésre vonatkozó szabályokat, vagy amelyet jogellenes célra (például tiltott adatszerzés) használnak.
A biztosítási fedezet minimumát a maximális felszállótömeg alapján kell megállapítani:
0,25 kg és 4 kg között: biztosítási eseményenként legalább 3.000.000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 6.000.000 Ft.
4 kg és 20 kg között: biztosítási eseményenként legalább 5.000.000 Ft, biztosítási időszakonként legalább 10.000.000 Ft.
Rengeteg részlet még mindig nem ismert, például az UAS rendszerek és az üzembentartói nyilvántartásának hiányzó szabályai, így például az igazgatási szolgáltatási díj mértéke még nem ismert. Ezt a díjat a nyilvántartásba vételért, az erről szóló igazolásért díjat kell majd fizetni.
A későbbi szabályokat külön hírekben, cikkekben közöljük, amint azok megszületnek.