Persze a DJI elárulta még anno, hogy a hasonlóság főként azon okból kifolyólag van jelen, hogy egy egykori mérnökük az Autelhez szegődött, így akarva-akaratlanul is hasznosította a DJI-nál szerzett tudását, viszont erre válaszul az Autel aztán visszaperelte őket, sőt azt állították, hogy a DJI nyúlta le az Autel dizájnját.
Később a DJI árszabásai miatt is számon kérték a céget, miszerint a drónjaik valódi ára alá lövik be az értékesítési összeget, ezzel versenyhelyzetre kényszerítve a piacot, ez pedig a Sherman Antitrust törvény megszegésének minősül, ráadásul ezáltal nem kevés dróngyártót kiszorított a DJI a piacról.
Ezen a héten viszont egy daleware-i szövetségi bíró, Leonard P. Stark elutasította az Autel indítványát a DJI árszabásával kapcsolatban, szerinte ugyanis az egész hercehurca a a DJI számviteli nyilvántartásainak hibás értelmezésén alapszik, azaz a bíró szerint az Autel nem tudott olyan tényekkel előállni, amik egyértelműen bizonyítják, hogy a DJI a drónjait a tényleges ára alatt kínálja.
Az Autel elemzése és érvelése meglehetősen egyszerű: a havi szinten eladott termékeket elosztották a havi bevétellel, így próbálták meghatározni a gyártó portékáinak tényleges árát. A DJI erre azzal érvelt, hogy az Autel nem vette figyelembe a DJI által ténylegesen reklámozott termékárakat, a kiskereskedők ajánlatát, illetve a ragadozó árképzésre vonatkozó állításokat támogató példákat.
Ráadásul a kínaiak azt állították, hogy az Autel aritmetikája nem számolt be olyan hónapokról, amikor az ügyfelek visszatérítették egy-egy korábbi vásárlásukat, így figyelmen kívül hagyva a negatív bevételű hónapokat.
Bár az egész jogi vita ezzel még nem zárult le, de most a DJI egy kulcsfontosságú csatát nyert meg, kíváncsian várjuk a fejleményeket!