Valamivel több mint másfél hónapig volt nálunk a legújabb DJI drón, így alaposan kipróbáltuk minden helyzetben, tesztünk sok órás repülés után íródott. Kezdjük is a legfontosabb alapspecifikációkkal első kézből. Adott nekünk egy 895 grammos hardver, amiről nagyjából ki is jelenthetjük kapásból, hogy a jól ismert DJI-os dizájnt hordozza magán. Széthajthatjuk, összecsukhatjuk, ha kompakt kivitelre vágyunk, ahogyan azt már megszokhattuk a Mavic-szériától.
A kameramodul alapvetően egy 20 MP-es, 24 mm-es 4/3 CMOS Hasselblad szenzor, de a teljesítményéről később ejtünk majd részletesebben szót. Amit mindenképp fontos leszögezni, az az, hogy három fajta modellben lehet kapni a Mavic 3-at. Van egy alapmodell, egy Fly More Combo verzió (szerencsére ejtették a külön kitet), valamint egy Cine Premium Combo is. Leginkább ez utóbbi tér el az alapszettől, de majd erről később.
A fő kameramodul 5.1K-s, azaz 5120x2700 pixeles felbontással is tud működni, 4K-nál azonban megnyílik a lehetőség a 120 FPS-es képkocka-frissítés előtt. Ez azonban nem minden, hiszen ha "mindössze" 1080p-ben szeretnénk rögzíteni, akkor már elérhetővé válik a 200 FPS is, ami elképesztően látványos belassításokra is módot ad. Van egy fél colos telefotó szenzorunk is, ami viszont egész egyszerűen csalódást keltő, legalábbis teljesítményben.
A bitráta teteje H.264 esetében 200 Mbps-re tehető, míg H.265-nél 140 Mbps-re. Van egy zoom kameránk is, ami viszont csak 4K-ban és 30 FPS-ben képes működni. A támogatott formátumok a főkameránál a JPEG és a DNG RAW, míg a zoom kameránál csak JPEG van. Legalábbis a teszt írásának (2021 december) pillanatában.
A nagyobb kamerateljesítmény esetünkben egy némileg nagyobb kameramodult is jelent, ami... nos, maradjunk annyiban, hogy nem az esztétikája miatt lesz megnyerő. Főleg úgy, hogy valamennyire kikandikál a drón felépítéséből is, ami azt jelenti, hogy sokkal könnyebben tud megsérülni egy-egy repülés során. Ez azonban egy pozitívumot is hoz magával, hiszen a kamera egész jól tud felfelé kandikálni is.
Maga a kameramodul már nem tud "dülöngélni" úgy, mint a Mavic 2 Pro kamerája, így minden pásztázást a drón mozgatásával kell és lehet elvégezni. Mostantól azonban 30 fokban felfelé dönthető, ami nagyon jól jöhet bizonyos típusú felvételeknél, bár mi azért nem feltétlenül találtuk különösebb hasznát, kivéve amikor igazán nagy sebességgel haladtunk és mégis előre akartunk figyelni, nem pedig lefelé.
Némileg nagyobb propellerekkel dolgozik a masina az elődhöz mérten, ami kisebb zajt is csap - a Mavic Próhoz képest pedig brutálisan halk -, illetve egy egészen klassz feature, hogy a gimbal lezáródik minden egyes repülés után, így a szállítások során biztosan nem fog baja esni. Természetesen kapunk egy kontrollert is az alapkivitel mellé, biztos, ami biztos. Ez ugyanaz a típus ami legutóbb például a Mini 2 esetében, tehát nincs saját kijelző rajta.
A DJI RC-N1 foglalatába behelyezhetjük a mobiltelefonunkat, és erről akár levehetjük az analógkarokat, valamint találunk adaptert a micro USB-hez és az USB-C-hez is, természetesen a Lightning kábel sem maradt ki. Semmi extra, tényleg csak egy hagyományos kontrollerről, foglalatról van szó, de maradjunk annyiban, hogy legalább valamit kapunk a pénzünkért.
A már említett Fly More Combo kiszerelés magával hoz egy töltőállomást, amely USB-C-t is támogat, így tulajdonképpen kapunk egy hordozható töltőt. Emellett három akkumulátorral spékelik meg ezt a kiadványt (mindhármat egyszerre tölthetjük az említett hubbal), valamint négy ND filterhez is hozzáférést kap a vásárló. Sőt, még egy hordozható táskát is hozzánk vágnak.
Utóbbit egyébként bárhogy módosíthatjuk, csinálhatunk belőle aktatáska-szerű megoldást, kvázi szatyros kialakítást, vagy akár hátitáskát is.
Az akkumulátoridő igencsak vaskosra sikeredett, főleg, ha a Mavic 2 Próval hasonlítjuk össze. Az aktuális iterációban ugyanis 5000 mAh-s az aksi (az elődé 3850 mAh volt), ami akár 46 percnyi repülési időt is ki tud hozni a készülékből. Ez persze a ritkábbik eset, inkább a 31-36 perc az, amit aktív használat mellett elő tudunk húzni a kalapból. Igen ám, de van némi üröm is az örömben, miszerint egy ekkora monstrum aksit nem egy-két perc feltölteni: konkrétan 1 óra 50 perc.
Nyilván ez olyan tényezőktől is függ, mint a hőmérséklet, a széllökések, és persze, hogy milyen üzemmódban szeretnénk bevetni a drónt. A kamerarendszerre is térjünk ki mindenképp, avagy mondhatni a drón szívére-lelkére. Alapjáraton nagyon szép felvételeket lehet készíteni a masinériával, azonban még a gyönyörű snittek ellenére is rendre felmerült a kérdés bennünk, hogy ez indokolná a magas árcédulát?
Erős állítást teszünk: nem, egészen biztosan nem indokolja a kameraminőség az árcédulát. Pazarul kezeli a drón az alacsony fényviszonyokat, napsütésben is szépen muzsikál, bár azért sötétben hajlamos zajos képet produkálni, de egész egyszerűen túl vastagon fogott a ceruza az árazásnál - főleg ha figyelembe vesszük a konkurencia kínálatát.
Képes a drón Normal, Cinema és Sport módban is repülni, melyek egytől egyig remekül működnek, stabilan tud szállni a masina, de azért akinek volt már szerencséje élvonalbeli drónokhoz, vagy szinte bármelyik DJI készülékhez, az nem fogja leejteni az állát. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez azért nem akkora forradalom, hogy megindokolja az árszabást, sőt semmivel sem kiemelkedő a DJI kínálatában.
Rendesen megpakolták szenzorokkal a Mavic 3-at, elöl és hátul is úgy néz ki, mint Quasimodo. Az APAS 5.0 szisztéma gondoskodik róla, hogy az akadályokat elkerülje a gépezet, miközben tartja továbbra is az útitervet. Ehhez azonban megfelelő fényviszonyok kellenek, így aki éjszaka kívánja ezt a fajta megoldást használni, az már most felejtse el, hogy bármiféle pozitív dolog is kisül belőle.
Az autópilóta gondoskodik róla, hogy a kijelölt ponton leszálljon a drón, ami egyébként automatikusan is bekapcsol, ha mondjuk megszakadt a kapcsolat a kontroller és a repülő között, vagy ha éppenséggel nagyon lemerült az aksi. Apropó, kapcsolat: ezen a téren nem lesz probléma, a Q3+-os átviteli rendszer remekül muzsikál, kiválóan biztosítja a 1080p / 60 FPS-es videokapcsolatot, ebben jelentős a fejlődés.
Természetesen a DJI Fly applikáció most is nagy szerepet játszik a működtetésben - úgy tűnik, a DJI Go végleg nyugdíjba vonul a szegmensben - , itt bütykölhetjük az ISO-t, a felbontást, az üzemmódot, illetve az egyéb tényezőket. A Fly More Combo esetében jegyezhetünk még egy microSD slotot is, valamint 8 GB-nyi tárhelyet, ami... nos, maradjunk ennyiben hogy kevés. Valami elképesztően kevés.
A Cine már egy fokkal jobb ilyen tekintetben, mivel 1 TB-nyi SSD-t integráltak bele, egy microSD kártya slotot, illetve ez már támogatja az Apple ProRes 422 HQ-t is. Emellett itt már az RC Pro távirányítót kapjuk kézhez, amihez nem fog okostelefon kelleni. Mindez pazarul hangzik, de most jön a feketeleves...
...mégpedig az árcédula. Itt jön az, ami minden eddigi pozitívumot olyan keretbe foglal, aminek nyomán már messze nem lesz olyan rózsás a helyzet. Nézzük meg egyesével, hogy mennyibe fájnak az egyes kiszerelések a DJI legújabb zászlóshajó terméke kapcsán (a Cine Premium kivételével a Play 24/7 webshopból származnak az árak):
DJI Mavic 3: 798.990 forint
DJI Mavic 3 Fly More Combo: 1.048.990 forint
DJI Mavic 3 Cine Premium Combo: 1,799,900 forint
Így már azért sokkal fájdalmasabb a dolog. Alapvetően semmi nem indokolja meg a sima sztenderd modell árát sem, de a többiről már ne is beszéljünk. Az, hogy még a több mint egymillió (!!!) forintos kiszerelésre is sikerült mindössze egy 8 GB-os tárhelyet aggatni, az több mint blaszfémia. És akkor még nem is beszéltünk arról a közel két millió forintos tévedésről sem...
Félreértés ne essék, a DJI egyik legjobbja a Mavic 3, ha színtisztán a hardvert nézzük. Azt nemigen értjük, hogy hol van az a fajta forradalom, amit egykoron mindig ők szállítottak, de ezt azért jócskán betudhatjuk annak, hogy a kínai cég már csak árnyéka régi önmagának. Hoz egy felsőkategóriás szintet, főleg képminőség tekintetében, és ennyi.
De hogy mégis miként sikerült ezt az elbaltázott árszabást összehozni, arról csak találgatni lehet. Sajnos a DJI túlzottan is félrepozícionálja magát a piacon, és mostanra ténylegesen érződik, hogy nagyon elszaladt velük a ló. Továbbá az is érthetetlen, hogy hol vannak olyan alapvetések, mint az Active Track 5, vagy éppenséggel a Mastershots, merthogy még ezek is kimaradtak. És akkor itt érdemes visszakacsintani ismételten az árcédulára.
A DJI Mavic 3 két éves gyártói garanciával, akár másnapra kiszállítással megrendelhető itt:
DJI Mavic 3 megvásárlása
DJI Mavic 3 Fly More Combo megvásárlása