Sokszor felmerül, főképp kezdő drónerek körében, vagy netán olyanoknál, akik épp drónvásárlás előtt állnak, hogy mégis az esőhöz hogyan kell viszonyulnunk, ha megvan a hőn áhított repcsi. Félni kell tőle? Vagy esetleg ezek a gépek kitartóak, és nem árt meg nekik, ha eláznak? Ezzel a témakörrel fogunk az alábbiakban tüzetesebben foglalkozni, hogy megválaszoljuk ezekkel kapcsolatosan a legfontosabb kérdéseket.
A nedvesség és az elektronika nem puszipajtások
Kezdjük kapásból azzal, hogy kijelentjük: nem, nem jó ötlet drónt reptetni esőben. Semmilyen formában, semmilyen körülmény mellett. Bár akadnak alapvetően vízálló megoldások a piacon, azonban sok esetben még ezek sem eléggé megbízhatóak, hovatovább a hobbidrónok jelentős része még nincs felvértezve ilyen tulajdonsággal, ergo ha öntudatra ébredne a drónod, egészen biztosan fújna az esőre, mint macska némi fürdővíz hatására.
A legtöbb esetben a rossz időjárás az, ami alaposan haza tudja vágni a drónt. Egy jópofa esőzés, hóesés vagy radikálisabb esetben jégeső szokott leginkább a kiváltó oka annak, hogy vagy elveszítjük a jelet a drónnal, vagy csak szimplán földre kényszeríti a beázás a rendszert. Merthogy a beázás igenis egy kardinális jelenség, hiszen rövidzárlatot okoz a komponensekben a víz, és sajnos jelen pillanatban még nem tart ott az ipar, hogy a vízállóság jegyében szülessenek meg a repülő barátaink.
Példának okáért, ha a víz beszivárog a drón vevőegységébe, akkor olyan szinten megzavarhatja a jelet az anomália, hogy irányíthatatlanná válik a gép, ez esetben pedig ember legyen a talpán, akinek sikerül utána úgy földet érnie a géppel, hogy nem ütközik előtte neki legalább ötféle tereptárgynak, vagy a földet érés nem egy brutális becsapódással záródik, aminek nyomán szeretett drónunk legfeljebb darabokban lesz fellelhető.
Sok esetben a beázás és a rövidzárlat okozza a drónok végzetét
Ha a víz közvetlenül az áram elosztó kártyára, az elektromos motorra vagy a vezérlőre jut, rövidzárlat léphet fel az akkumulátorban. Ez a rövidzárlat vezetékek megolvadásához vezethet, alkatrészeket égethet az áramköri táblákon, vagy összehegesztheti a forgórészt és a motor állórészét, amit talán mondanunk sem kell, hogy nem éppen szerencsés, hiszen ez esetben elég súlyos kárról beszélhetünk.
Persze nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy minden drón esetében másfajta borítást, másfajta "házat" találhatunk, ergo egyes darabok jóval ellenállóbbak lesznek a vízzel szemben, míg mások úgy adják meg magukat egy halovány nedvességnek is, hogy utána együtt zokogunk a pénztárcánkkal, szinkronban. Figyelembe kell venni a váz vastagságát, valamint nem utolsó sorban az anyagát is, habár ugye a jelenlegi piacon leginkább a műanyag-borítású megoldások dominálnak, úgyhogy ne nagyon számítsuk igazi bestiális kitartásra a repcsiktől. Egyelőre. Aztán reménykedünk, hogy idővel változnak a piaci trendek.
Mire figyeljünk vásárláskor?
Akár ha drónvásárlás előtt állunk, akkor is van egy gyakorlat, amit érdemes lehet megejteni, hiszen van egy bizonyos tulajdonság, ami alapján kiszűrhetjük, mely repcsik állnak ellent isten igazából a pornak és a víznek. Az International Protection Marking, avagy IP-védettség egy nemzetközi védettségjelölési formátum, amely segít megmondani a dróngazdáknak, hogy a masinájuk mennyire lett kitartónak tervezve a szóban forgó környezeti hatásokkal szemben.
A drónhoz tartozó leírásban ott fog szerepelni az a bizonyos IP-védettségkód, ami többnyire úgy néz ki, hogy IPXX - a két X helyén két szám fog fogadni titeket. Az első szám a drón szilárd részecskék elleni védelmét, a második pedig a folyadékbejutás elleni védelmet jelzi. Az első adat egy hatos skálán van mérve, míg utóbbi egészen nyolcasig is terjedhet, és minél magasabb ezek a számok, annál betonbiztosabb védelemmel bír a készülék.
Ha ez a látvány fogad, amikor kinézel az ablakodon, inkább ne drónozz
Ha esetleg nem elég, hogy esik az eső, de mellé csak úgy repkednek a mínusz fokok, akkor arra is érdemes felkészülni, hogy ráfagy a víz a propellerekre, ami megint csak egy nem túl szerencsés végkifejlet. Tegyük fel azonban, hogy mindössze esőben részesült a drónunk, és bár hiába kapta el az égből zuhogó nedvesség a repcsit, mégis sikerült kikecmeregni a veszélyes szituációból, és valahogy csak-csak vissza tudtunk evickélni vele a kezeink közé - mi ilyenkor a teendő?
Beázott a drónom, mit tehetek?
Nos, az első tanács: ne nyugodjunk meg. Attól, hogy visszakerült a kezeink közé egy méretes esőzést követően a drón, az nem azt jelenti, hogy biztonságban van, és ezután minden mehet az eddigi kerékvágásban, lévén az esetek jelentős százalékában, amikor beszivárgott vízzel találkoznak az áramkörök és az egyéb, érzékeny komponensek, nem éppen lesznek tünetmentesek, ha úgy hagyjuk őket, mindenféle különösebb beavatkozás nélkül - ilyen esetben akár napokkal később is felütheti a fejét valami jelentős hiba.
Másodkézből érdemes egyébiránt nem reptetni a gépet pár napig, valamint nyilvánvalóan az aksi kivételének kell lennie az első dolognak, amit kapásból meglépünk, amint a kezünk ügyébe került az "áldozat". Érdemes egyébként rálesni a garanciális papírra is, hiszen bár a legtöbb esetben nem állja a garancia az ilyen jellegű problémát, ugyanakkor akadnak gyártók, ahol a szervizelést még ilyen esetben is ingyen és bérmentve megejtik.
Következő lépésként szedjük szét, amennyire csak lehet a drónt (mármint az egyes alkatrészeket válasszuk le egymásról), jól rázzuk meg őket, igyekezzünk minél több nedvességtől megszabadítani a különféle komponenseket, hiszen ilyen esetben akár egy ilyen bagatellnek tűnő mozdulatsor is életmentő lehet. Ezt követően a mi ajánlásunk, hogy egy fekete szemeteszsákba helyezzetek sok sót, abba pedig a drónt.
A DJI Phantom 3 egy igazi túlélőnek bizonyult még a jégesővel szemben is!
A fekete szemeteszsák azért nyerő húzás, mert nem gyengén elnyeli a fényt, ami remek szárító hatással van a készülékre, a hozzáadott só mértéke pedig a drón méretétől valamint a beszivárgott víz mennyiségétől függ. Lehetőleg minél melegebb környezetbe helyezzük ezután a repülőt, és ha szerencsénk van, akkor pár nap múlva minden úgy mehet a továbbiakban is, mint a baleset bekövetkezése előtt.
Na de mi a helyzet a havazással?
Joggal jöhet a kérdés, hogy mi a helyzet a hóeséssel - ebben az esetben is problémás lehet a repülés? Nos, az esetek többségében nem okoz gondot a hóesés, ellenben mindenképp figyeljünk oda az aktuális hőmérséklettel, és vessük össze a drón kézikönyvén szereplő ajánlással, hogy mettől meddig üzemképes a drón. Ha kiesik az ajánlott skáláról a hőmérséklet, akkor inkább engedjük el a drónozás élményét, és lessünk rá pár órával később, esetlegesen a jobb idő reményében.
Talán arra már nem igazán kell kitérnünk, hogy ha olyan balszerencsés helyzetbe kerülünk, hogy egy villámcsapás sújtja a drónt, akkor ott nemigen van mit tenni, szimplán szomorúan odébb kullogni, hiszen szédületesen szétkapja a drónt. Bár a DJI Phantom 3 múltkor egy igazi túlélőnek bizonyult a jégesővel szemben, az egészen biztos, hogy egy villámcsapással még ez sem tudná felvenni a kesztyűt...
Ezek lennének tehát azok a következmények és potenciális megoldások, amik egy beázott drónnál előfordulhatnak, viszont nem győzzük hangsúlyozni a legfontosabbat: ha látjátok, hogy eső közeleg, netán vihar van kilátásban, akkor inkább hanyagoljátok a drónozást, helyezzétek a gépet száraz, biztonságos helyre. Nem ér meg annyit a kockáztatás, hogy utána a drón egészsége bánja a vakmerőségünket.
