Kibeszélő: miért nincs még a DJI-nak fix szárnyú VTOL drónja?

Anno a DJI drónjai jelentették a quadcopter ipar alapkövét. Nem kérdés, hogy a DJI termékei hosszú utat tettek meg a kezdeti idők óta. A vállalat létrehozott egy Enterprise részleget is, amelynek drónjai jobban megfelelnek az ipari, elsősegélynyújtó és mezőgazdasági felhasználás széles körének. Az Enterprise termékek széles skáláját kínálja, amelyeket ipari vállalatok, elsősegélynyújtók és mások használnak.

A fix szárnyú masinák kapcsán lehet érveket felhozni mellette és ellene. A pro oldalon ott van kapásból a tény, hogy a merevszárnyú konstrukciók hatékonyabbak a repülés során. A szárnyprofil, amikor előrefelé repül, felhajtóerőt biztosít. Ez azt jelenti, hogy nagyobb távolságokra és általában nagyobb sebességgel repülhet, mint egy hagyományos quadcopter vagy annak változata.

Tekintettel arra, hogy a vizuális látóhatáron túli repülések egy nap rutinszerűvé válnak, amint a teljes pilóta nélküli forgalomirányítási rendszer ki lesz alakítva (no persze nem Magyarországon...), úgy tűnik, hogy a merevszárnyú VTOL-ok lesznek a választott járművek számos alkalmazásban. Ennek ellenére a DJI mégsem gyárt ilyen drónokat.

Pedig vegyük csak az elsősegélynyújtók területét, ahol szintúgy fontos fegyvertény a VTOl kialakítás. A multirotorok által az elsősegélynyújtók számára nyújtott előnyök ellenére a jelenlegi teljesítménysűrűségből adódó korlátok miatt a repülés időtartama akadályozhatja a reagálási képességet, különösen a hosszabb műveletek vagy keresési helyzetek esetén.

Ipari pletykák szerint a DJI néhány évvel ezelőtt fontolgatta ezt a koncepciót, sőt a vállalat repülésvezérlői képesek egy merevszárnyú repülőgépet irányítani, beleértve a függőleges és vízszintes repülés közötti átmenetet is. A piacon egyre több olyan fix szárnyú VTOL drónt is látunk, amelyek bizonyos alkalmazásokhoz kiválóan alkalmasak.

A DJI-nak nagyjából egy éve mintegy 14 ezer alkalmazottja volt. Úgy tudni, hogy ezeknek az alkalmazottaknak jóval több mint a fele mérnök volt, így joggal merül fel ak érdés, hogy miért ne lehetne közülük néhány tucatot ráállítani egy merevszárnyú VTOL fejlesztésére?

A pletykák úgy szólnak, hogy a vállalat kísérletezett egy merevszárnyú VTOL-val, azonban a prototípus gyártásánál és tesztelésénél tovább nem jutottak. Ez egy moduláris hasznos teherre épült, és valójában volt egy 2017-ben összerántott és tesztelt változat.

2018-ban viszont kiszivárgott egy kép, amiről akkoriban azt mondták, hogy ezt a kérdéses protípust ábrázolja (ezt láthatjátok alább). Ennek ellenére a DJI kommentálta a leaket, és elmondásuk szerint ez nem egy hivatalos DJI-drón - azonban itt roppant mód fontos, hogy igencsak kacifántosan van megfogalmazva a dolog.

A DJI szerint ez nem egy hivatalos DJI termék, hanem úgy tűnik, hogy egy harmadik fél készítette, DJI alkatrészek felhasználásával. Nyilván vitatható, hogy attól függően, hogyan akarjuk értelmezni a fenti megfogalmazást, ez valóban lehetett volna egy nem hivatalos DJI termék. Tehát kijelenthető: készült valami a DJI kapcsán VTOL témában.

Állítólag ennek a prototípusnak volt több problémája is, többek között a szárnyak nem voltak optimálisan megtervezve, illetve ami a vállalat szerint még nagyobb gondot jelentett, hogy akkoriban a látóhatáron túli repülések (BVLOS) nagyon ritkák voltak, így a projektet fiókba helyezték.

Amikor a DJI lefejleszt egy terméket, akkor azt úgy tervezi, hogy rengeteget fog eladni belőle, és minden bizonnyal 2018-ban a kereslet valószínűleg nem volt meg a DJI számára, hogy indokolttá tegye egy fix szárnyú modell bevezetését. Nem kérdés, hogy bármely más dróngyártóhoz képest a DJI-nek megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy több száz mérnököt fogjon és egyszerűen megbízzon egy ilyen termék kifejlesztésével.

Ez azonban nemcsak spekuláció, merthogy Romeo Durscher, az Auterion mostani közbiztonsági alelnöke szerint a DJI valóban könnyen megtehetné ezt. Durscher korábban hat évet töltött a kínai társaságnál, ahol igencsak magas beosztásban dolgozott, így ha valaki, akkor az ő véleménye hiteles.

Az elmúlt évben belső átszervezések is történtek, tekintve hogy nem kevés alkalmazottat elbocsátottak, mások pedig a távozás mellett döntöttek. Durscher szerint ez végső soron árt a DJI-nak, lévén egy drón megépítése és piacra dobása nem elég az Enterprise vonal számára. Arról van szó, hogy meg kell érteni a különböző vertikális területek és felhasználási esetek igényeit, és jól integrált megoldást kell építeni.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években némi piaci részesedést vesztett, nem kérdés, hogy a DJI továbbra is vitathatatlanul a globális drónos szcéna vezetője. De az sem kérdéses, hogy a vállalati ügyfelek egyre szélesebb drónpaletta közül választhatnak, beleértve a fix szárnyú VTOL-okat is.

Nem vitás, a pilóta nélküli forgalomirányítással (UTM) kapcsolatban még mindig vannak akadályok, amelyeket le kell küzdeni annak érdekében, hogy a személyzet és a személyzet nélküli légi járművek biztonságosan és minimális kockázattal használhassák ugyanazt a légteret, azonban szép lassan rutinszerűvé válnak.

Ahogy az égbolt egyre inkább megnyílik a hosszabb drónos küldetések előtt, úgy nő a kereslet a nagy hatótávolságú küldetésekre alkalmas merevszárnyú VTOL-ok iránt is. Most azonban, hogy az amerikai tiltólistán fent van a cég, így eléggé valószínű, hogy hamarosan belekényszerülnek abba a szituációba, hogy egy újabb lábon álljanak meg.

Hiszen mégiscsak az egyik legfontosabb piacról zárták ki őket. Szerintünk éveken belül debütálhat az első fix szárnyú DJI VTOL drón, de meglátjuk, mi lesz... az biztos, hogy ha a fix szárnyú VTOL szegmenshez is úgy állnak majd, mint most a hobbi drónos szférához, akkor kár belekezdeni.