Bár már tavaly tavasszal bemutatta a pekingi Beihang Egyetem egyik vezető technikusa azt a kétéltű drónt, amely egyaránt képes a vízben és a levegőben is működni, bővebben csak most beszéltek az elképesztő képességű kétéltű szerkezetről.
Li Wen, az új tanulmány vezető szerzője szerint a drón kétéltű képességeit a jégmadár (kingfisher) ihlette, amely az alacsony ellenállású levegőből a nagy ellenállású vízbe képes csobbanás nélkül becsapódni, mégpedig úgy, hogy a csőrével előre hatol a vízbe, a szárnyait pedig összecsukja, így mint egy kés, úgy szeli a vízfelszínt ketté.
A most bemutatott drón is eképpen működik, ugyanis rotor lapátjait képes villámgyorsan összecsukni és kihajtani, ezen felül pedig a levegőben és a vízben más-más működési sebességgel tudja azokat működtetni.
Másik kiemelkedő képességét a balek haltól (remora) örökölte a drón, ez a hal ugyanis a tengeri világ legkiválóbb stopposa: a fején egy módosított uszony található, amely szívópárnaként működik, ezáltal hozzátapad más halakhoz, a cápákhoz, vagy épp a delfinekhez, amelyek óriási távolságokra szállítják el a kis utast.
A kutatók vizsgálták ezt a tapadókorongot - amely izom összehúzódással óriási szívóerőt képes kifejteni - és ez alapján 3D nyomtatással alkottak meg egy hasonlóan működő kiegészítőt, amellyel a drón mind a víz alatt, mind pedig a levegőben képes más eszközökhöz csatlakozni, ezáltal az eredeti működési energiájának mindössze 3-5 százalékát használja csak a csimpaszkodáshoz az útja során.
A víz alatti működés egyelőre alig két méteres mélységig irányítható, mert a kommunikációs eszközök hatótávja ennyire korlátozza a működést, a kutatók szerint azonban a mostani eredmények jó kiindulópontot jelentenek a jövőben a kutatási expedíciók során vagy a vadon élő állatok felmérésében található.
