Mindig érkeznek tudományos hírek a drónvilágból, és mivel az elmúlt hónapok borzasztóan felgyorsultak ebben a tekintetben, így óriási baklövésnek tartottuk volna, ha nem szedjük össze ezeket egy összefoglalóba. Az oka ennek az, hogy drónos magazin lévén nemcsak a hobbikészülékek mivoltára szeretnénk felhívni és fordítani a figyelmet, hanem bizony a tudományban elért orbitális eredményekre is. Éppen ezért vizsgáljuk is meg, hogy mik voltak 2021 első harmadának legfontosabb, legizgalmasabb tudományos drónhírei!
Az Egyesült Arab Emírségek drónokkal akar esőzést generálni
Az Egyesült Arab Emírségek finoman szólva sincs eleresztve esőzéssel. Konkrétan már a 2021-es esztendő esős szezonja is lezárult, éppen ezért olyan drasztikus módszerekhez kell nyúlnia a nemzetnek, hogy mesterségesen, drónok segítségével tudják előidézni a csapadékot, mert máskülönben nem lesz esőzés. Az emirátus vizének java egyébként is sótalanító üzemekből származik, ebből fakadóan friss technológiákat kutatnak az éves csapadékmennyiség növelése érdekében.
Mesterségesen akarják megoldani a problémát!
A Reading Egyetem kutatói azonban megoldást nyújthatnak a kérdésre az elektromos íveket kialakító drónokkal, lévén ezekkel tesztelik, hogy tudnak-e esőzést generálni. A csapat elmélete és modellező munkája azt mutatja, hogy ezeknek a kis cseppeknek a feltöltése növelheti annak valószínűségét, hogy elektrosztatikus erők révén egyesüljenek, és végül segítsen nekik esőcseppekké válni.
Metánkibocsátás vizsgálása drónokkal
A Neptune Energy és a Környezetvédelmi Alap kettőse úgy határozott, hogy a tengeri fúrótornyokból származó metánkibocsátást drónokkal fogják vizsgálni. A metánt ugyebár a Párizsi Klímaegyezmény keretein belül csökkentenie kell a részt vevő országoknak, és ez egy mefelelő módszer lehet az eredmények elérése érdekében, ha minden jól alakul.
Harc a klímaváltozás ellen!
A Scientific Aviationnel és a Texo DSI-jal együttműködve kibocsátásérzékelőkkel felszerelt drónokat fog használni, és hamarosan elkezdik mérnik a kibocsátásatt a fúrotornyokban. A gépet az Egyesült Királyság északi-tengeri déli részén, a Cygnus platformmal fogják reptetni, ezek a drónok pedig lehetővé teszik a csapat számára, hogy megmérjék a legfontosabb adatpontokat, például a gázelválasztást, a szárítási és tömörítési technológiát.
Az Ingenuity sikeres Mars-repülései
Az elmúlt hetek tudományos hírei másról sem szóltak, csak az Ingenuity-ről, nem véletlenül: óriási előrelépésnek tekinthető az emberiség számára, hogy ha még közvetett módon is, de egy drónhelikoptert reptettünk a vörös bolygón, ráadásul immáron több sikeres repülésről is beszélhetünk. Most először szállt fel az emberiség egy másik világ területén!
Hihetetlen, hogy mindez a szemünk előtt zajlik...
Mindez egy technikai demonstrációnak tekinthető abból a szempontból, hogy az emberiség igenis képes repülni más világon közvetett vezérléssel, így lényegében az Ingenuity a nagyon rövid életciklusa során megágyaz egy sor jövőbeni küldetés számára, amik majd még inkább kihasználják az ebben rejlő lehetőségeket, és még úttörőbb missziókat realizáljanak.
A közel 25 kilométeres magasságban repülő drón
Akik főként csak a hobbidrónos szféra híreit követik, azoknak óriási számnak tekinthető, amikor egy kísérleti tudományos drón 24,8 kilométeres magasságba emelkedik, sőt mi több, 2,5 órás repülési időt tudhat magáénak. Márpedig a Cloudless névre hallgató lengyel startup pontosan egy ilyen eredményt zsákolt be, utána pedig precízen landolt is a neki kijelölt leszállóponton.
Azért ezt a repülési időt a hobbidrónoknál is elviselnénk, nem?
Az ULEP-1 néven futó, napenergiával működő drónjukkal hozták össze az eredményt, amit egy hatalmas léggömb a meghatározott magasságba emelt, majd utána napelemes vitorlákon keresztül merítette az energiát olyan magasságban, ahol nincsenek olyan időjárási körülmények, amelyek eltakarnák a napot. Természetesen ez azon nyomban felkeltette az érdeklődést a meteorológiai szektorban, úgyhogy a jövőben számos kollaboráció előtt nyithatja meg a lehetőséget.
A jegesedő propellerek elleni megoldás
Alapvetően a hobbidrónereknek nem ajánlott súlyos mínuszokban repülni, ellenben sokaknak nem nagyon van máshogy lehetősége, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy megannyian használják munka szempontjából a gépeket. Például az északi területeken különféle vizsgálatokra is alkalmazzák a pilóta nélküli gépeket, és sok helyütt a jegesedés ellen nincs kellő képpen felvéve a harc.
Munkásdrónok és hobbi gépekhez is tökéletes lesz!
A UBIQ Aerospace által tető alá hozott megoldás különlegessége, hogy technológiájuk az egyetlen önálló jegesedés elleni megoldás, amely pilóta nélküli repülőgépek számára elérhető. Amint kifejlesztik teljesen a projektet, piacra dobják, onnantól kezdve számos helyen aktív felhasználásba kerülhet, elnézve hogy tulajdonképpen hiánycikknek minősül egy ilyen technológia.
Taposóaknák felkutatása drónokkal és méhekkel
Ha azt mondjuk, hogy taposóaknák felkutatása drónokkal és méhekkel, akkor nagy valószínűséggel csak furcsán néz az ember, hogy ilyen háziasítással vajon ez hogyan oldható meg. Nos, a drónokat alapjáraton a méhek nyomon követésére, majd a taposóaknák elhelyezkedésének későbbi meghatározására használják, ezzel kikerülve, hogy az embereket veszélynek tegyék ki.
A méhekkel közösen oldják meg a drónok a feladatot!
Egy ideje már megszokott gyakorlat, hogy a taposóaknák felderítésére vessék be a drónokat lévén a kutatók nyomon követik a méheket, csakhogy egy aknamezőn ez messze nem olyan egyszerű feladat. Mégis most megvalósulhat ez a koncepció, így a jövőben óriási előrelépést jelenthet, ha megvalósítják a dolgot.
Ezeket szedtük össze az év első harmadára vonatkozóan, mint legfontosabb drónos tudományhírek. Mindenképp osszátok meg velük, hogy melyek voltak ezek közül a kedvenceitek, és hogy mit hiányoltok a felsorolásból, ha esetleg úgy gondoljátok, hogy szerintetek valami még felfért volna a listára.
