A világ első átfogó műanyaghulladék-adatbázisát állítja össze a DJI
A DJI összefogott az AnimaMundi Ocean Data Solutions-szeé és a Lagoonnal, hogy drónok segítségével alkossák meg a világ első átfogó globális adatbázisát a part menti műanyaghulladékról. A folyamat a vitorlázók által vezetett drónokkal kezdődött, amelyek részt vesznek az Atlantic Rally for Cruisers (ARC) elnevezésű versenyen. Ez november 21-én indult.
Drónos platform az élővilág fajainak megszámlálására
Rengeteg segítséget nyújtanak a pilóta nélküli gépek abban, hogy az élővilágot ne személyesen kelljen számlálni, hanem távolról, az állatok megzavarása nélkül tudják így felmérni őket. A Queenslandi Műszaki Egyetem is ezen dolgozik, méghozzá egy különleges drónos platform képében.
1 milliárd fát ültetnek 2028-ig Új-Zélandon drónokkal
Az észak-szigeti Evico Technologies cég megkezdte a kísérletet egy olyan anyag telepítésével, amit "maghüvelynek" nevez, kiegészítve ezzel az Auckland régióbeli fák kézi ültetését. A terv az, hogy a drón hozzájárul a 2017-ben indult projekthez, és a végcél, hogy 1 milliárd fát telepítsenek 2028-ig.
Sugárzás-észlelés a drónokkal
Az Azur Drones összefogott az ipari nukleáris mérnöki társasággal, az AVNIR Energy-vel, és azt tervezi, hogy a távoli, autonóm sugárzás-észlelési szolgáltatást kínálja Franciaországban és külföldön. Ez a kombináció nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a kezelők gyorsabban azonosítsák a sugárzási szivárgásokat, hanem távolról is sokkal átfogóbban mérjék intenzitásukat és összetételüket.
A rendszeres, valós idejű leolvasások részeként fogják használni a létesítmények önálló drónfigyelése során. Ha a sugárzási szintet más módon észleli, a Skeyetech-DIZI kombót azonnal ki lehet telepíteni, hogy teljes körű adatokat gyűjtsön a területről.
Drónokkal mutatták ki, hogy Kaliforniába visszatér a szén-dioxid-elnyelő hínár
Egyre inkább úgy tűnt, hogy bolygónk egyik leghasznosabb ökoszisztémája, a szén-dioxid-elnyelő hínár már nem igazán fog mutatkozni Kaliforniában a 2013-as tengeri kánikulát követően, azonban a pilóta nélküli gépek segítségével kimutatták, hogy visszatérnek szép lassan.
A Nature Conservancy környezetvédelmi csoport először 2019-ben kezdte el használni a drónokat a kaliforniai hínárerdők felmérésére, bár akkoriban alig volt látnivaló. Egy tanulmány szerint a tengeri moszatok több mint 95%-a elpusztult Észak-Kalifornia partjainál a tengeri hőmérséklet emelkedése és a betegségek miatt. Mostanra azonban a hínár lombkorona átlagos mérete 5,5 hektárra nőtt, amikor az utolsó felmérést 2020-ban elvégezték.
Drónokkal derítették ki, hogy miért dörgölőznek a halak a cápákhoz
Borzasztóan kacifántos elemei vannak a csodálatos élővilágunknak, az egyik legbizarrabb jelenség pedig egyértelműen az, hogy a halak vajon miért dörgölőznek hozzá a jóval nagyobb, zordabb, hidegvérű cápákhoz. Nos, a drónok segítségével ezt a rejtélyt is kiderítették, miszerint kvázi hátkaparóként használják őket az elhalt pikkelyek és paraziták lehámozására.
Míg a halak és élettelen tárgyak, például homok vagy sziklás aljzat között jól dokumentált a dörzsölődés, ez a cápa-dörzsölődés jelenség tűnik az egyetlen olyan esetnek a természetben, amikor a zsákmány aktívan keresi és nekidörgölőzik a ragadozónak. Tulajdonképpen tehát ez a halak higéiniai folyamatának része.
Ezek lennének tehát a 2021-es év legfontosabb drónos tudományos hírei szerintünk, ugyanakkor mindenképp osszátok meg velünk a kommentszekcióban, hogy melyek voltak számotokra a legizgalmasabb fejlemények ezen a területen. Ezenfelül azt se felejtsétek el megírni, hogy mit hiányoltok ebből a felsorolásból. Reméljük 2021-ben is hasonlóan remek évünk lesz tudományos drón kategóriában.