Mik azok a hidrogénakkumulátorok, avagy a jövő energiahordozói?

2019. április 20.
45.5821
Figyelem! Ez a cikk már több, mint egy éves! A benne lévő információk elavultak lehetnek!
Gargameth profilja, adatai
Gargameth
Amióta bebizonyosodott, hogy a természet körülöttünk majdhogynem visszafordíthatatlanul romlik hála az emberi élet igencsak káros melléktermékeinek, tudósok új találmányokkal és fejtágító tanulmányokkal próbálják a visszájára fordítani a helyzetet. A dolguk nem könnyű, hisz amellett, hogy környezettudatos alternatívákkal kell lecserélniük az akár már évtizedek óta bevett szokásokat, mindezt gazdaságosan kell megtenniük, mivel a kapitalista szemléletet csak így lehet igazán meggyőzni (mert egyesek szerint a pénz még mindig finomabb, mint teszem azt a tiszta levegő).
 


Rendkívül nagy áttörést jelentett a nemrégiben "megszelídített" hidrogén, ami annyit jelent, hogy a Földön és magában a világegyetemben leggyakrabban fellelhető kémiai elemet sikerült a kutatóknak tiszta formában elkülöníteni, és immáron üzemanyagként is felhasználható. Bár még nem számít elterjedtnek, az viszont biztos, hogy ez egy tökéletes alternatíva lenne az üzemanyagkrízis kezelésére. A drónvilágra egyelőre nincs nagy hatással ez a hír; itt-ott már megjelentek a hidrogénaksis drónok, de a drasztikus változtatásokra még várunk kell, de az is száz százalék, hogy kedvenc repülő barátaink is rendkívül örülni fognak ennek az új üzemanyagfajtának.

Nézzük is meg, hogy pontosan mi is ez a hidrogén akkumulátor, és mitől olyan forradalmi. Egyszerűen leírva ebben a tárolóeszközben hidrogén és oxigén lép egymással reakcióba, mely folyamat közben elektromosság, illetve víz termelődik (mily meglepő). Egy ugyanolyan energiatermelő egységről van szó, mint például a világszerte bevett és alkalmazott LiPo akkumulátor, csakhogy sokkalta környezetbarátabb a víztermelő aksinak, mint a hagyományos.

A mindenki által ismert és szeretett Lithium Polymer akkumulátor.

A mindenki által ismert és szeretett Lithium Polymer akkumulátor.


A LiPo akkumulátorok az 1997-ben jelentek meg a távirányítású gépek világában, így több mint húsz év technológiai fejlődés és bizalom áll mögöttük. A legnagyobb ok, amiért ezeket használják például a mára már betiltott nikkel-kadmium, avagy a nikkel-metál-hidrid akkumulátorok helyett az, hogy a LiPo magasabb energiasűrűséggel rendelkezik az utóbbi kettőnél, sokkal több energiát képes magában tárolni súlynövekedés nélkül, ráadásul nem is annyira környezetszennyező.

A hidrogén, mint drónüzemanyag csak 2016-ban bukkant fel, mikor az MMC (MicroMultiCopter Aero Technology Company) piacra dobta a HyDrone 1800-at, mely a legelső hidrogénakkumulátorral ellátott drón volt a világon. Sem akkor, sem pedig még most nem tűnik olyan grandiózusnak ez az új technológia ahhoz, hogy egy alaposan kiépült és bizonyított rendszert le tudjon cserélni, sajnálatos módon, úgyhogy időre van szükség, hogy a hidrogén, mint üzemanyag fel tudjon futni a köztudatban.

Továbbá az a kérdés is felmerülhet, hogy mi tartott ennyi ideig? Nehéz elhinni, hogy eddig még senkinek sem jutott eszébe hidrogént használni áramtermelő anyagként, de a válasz erre meglepően egyszerű: nagyon nehéz elválasztani ezt a többi elemtől úgy, hogy tiszta formájában juthassunk hozzá, illetve tárolni is rendkívül macerás. Állandó nyomás alatt kell tartani egy stabil tárolóeszközben, ugyanis nagyon robbanásveszélyes.

Repülő barátunk műanyag részei nem értékelik a melléktermékként nyilvántartott forróságot.

Repülő barátunk műanyag részei nem értékelik a melléktermékként nyilvántartott forróságot.


Ha ez még nem lenne elég, az akkumulátorban történő folyamat rendkívül sok hőt termel, amit nagyon kevés drón fogad szívesen lévén, hogy alkatrészük nagyja műanyagból van. Mindezen problémák ellenére az MMC szerint van arany középút, és ők hajlandóak alkalmazkodni ezekhez a negatívumokhoz, ugyanis állításuk szerint még így is több a pozitív hozománya ennek az új találmánynak.

A cég szerinti legfontosabb pozitív aspektusa a hidrogénnek a tisztasága. Mint ahogy fent említettem, az egyetlen mellékanyaga az akkumulátorban végbemenő kémiai folyamatnak a víz, és semmi más káros dolog nem kerül kibocsájtásra, így nem kell attól rettegni, hogy mérgező dolgokat eregetne magából az energiahordozó, melyek akár savas esőt is okozhatnak extrém esetekben. Emellett a hidrogén energiatermelése egyedül az oxigéntől függ, így az ilyen akksik hóban, fagyban is képesek teljesítményveszítés nélkül operálni.

Még a masszív Matrice drónok is órákat lehetnek a levegőben, ha hidrogén elemet aggatunk rájuk.

Még a masszív Matrice drónok is órákat lehetnek a levegőben, ha hidrogén elemet aggatunk rájuk.


Ezen utolsó mondatra remélhetőleg felkapták a fejüket a drónerek, ugyanis számunkra talán ez a legfontosabb; a hidrogén akkumulátor, mivel a benne végbemenő reakció feléhez levegőt használ, nagyobb energiasűrűséggel rendelkezik a LiPo eleménél. A nagyobb energiasűrűség pedig, értelemszerűen, hosszabb repülési időt is eredményez.

Csak, hogy egy-két példával is éljek, a fent említett dróngyártó cég, az MMC, produktumai, vagyis a legújabb HyDrone (az 1550-es) modell, és a régebbi Narwhal 2 is nagyjából két és fél óráig képesek a levegőben maradni, de a szingapúri HES Energy Systems Hycopter nevű drónja akár négy órán át is tud repülni. Függetlenül a kezdetleges közéleti hírnévtől,a dubaji rendőrség már rajta van a hidrogénes drónok adoptálásán, és úgy fest, hogy a brit Intelligent Energy a DJI-on keresztül szeretné népszerűsíteni ezt a technológiát, úgyhogy bátran ki lehet jelenteni, megkezdődött a hidrogén üzemanyag lassú betörése a drónpiacra.

Most már értem, miért olyan drága a BSHARK töltőállomása.

Most már értem, miért olyan drága a BSHARK töltőállomása.


Az újratöltéssel viszont még vannak problémák, annak ellenére, hogy a BSHARK, egy hidrogén meghajtású drónokra szakosodott cég, megalkotta az Orca1 töltőállomását, amivel pillanatokon belül újra maximálisra lehet tölteni az ilyen akksival felvértezett drónokat. A gond csak ott van, hogy ez nem igazán elérhető a hétköznapi ember számára lévén, hogy a BSHARK igencsak instabil weboldala szerint 180.000 dollárért (uszkve 49 millió forintért) kapható ez a masszív gép, továbbá ugyancsak macerás a hétköznapi embernek hozzájutnia tiszta hidrogént tartalmazó palackokhoz.

Kétségtelen, hogy a drónpiac rendkívüli fellendülést tapasztalna, ha sikerülne ennek a technológiának elterjednie, de nem lehet a gyártókat (még) hibáztatni a bizalmatlanságuk miatt. Nehéz elszakadni a megszokottól egy ismeretlen javára, ezért egyelőre nem kell félteni a klasszikus LiPo akkumulátorokat, még nincsenek közvetlen veszélyben. Remélhetőleg egy nap majd eljön ez is, és beköszönt az akkumulátorforradalom.
5 hozzászólás

Bandita

6 éve, 8 hónapja és 19 napja

Nagyon reménykedem benne hogy ezt minél hamarabb bevezetik, mert nagyon sokat dobna a drónozás élményén a normális repülési idő.

válasz erre

rami89

6 éve, 8 hónapja és 19 napja

Ma is tanultam valami újat. mosolygó smiley Eddig ez nekem ilyen sötét folt volt.

válasz erre

Levente

6 éve, 8 hónapja és 19 napja

Ilyen árakkal, meg ilyen korlátokkal nem csoda hogy nem terjed. meglepett smiley Azt hittem, sokkal közelebb járunk már a piacra kerüléshez. szomorú smiley De úgy látom, pár évig még marad a kevés aksiidő.

válasz erre

rDAVE

6 éve, 8 hónapja és 19 napja

Nem akarok genyózni, de szerintem ellentmondásos a hidrogénakkumulátor kifejezés, ha üzemanyagcellákba/hidrogéncellákba töltik. A BSHARK sem charging-ot ír, hanem fueling-et, szóval inkább alternatív üzemanyag, mint aksi. Elektromos autókról szoktam sokat olvasni és ott soha nem használják az akkumulátor szót a hidrogénes autókra, azok mindig üzemanyagcellásak vagy hidrogéncellásak. Persze tőlem használhatjátok így is, nem vagyok szaki, csak mondtam, hogy nekem fura. röhögő smiley

válasz erre

Újfiú

6 éve, 8 hónapja és 19 napja

Nagyon remélem, hogy mihamarabb implementálják a gyártók a technológiát, bár a hűtést nem tudom hogy tervezik megoldani. Egy forró nyári napon most is alig bírják az aksik.

válasz erre