Üzemidő
Gyakorlatilag magától értetődő az üzemidő kérdése, így nem is nagyon szeretnénk halasztgatni ennek kifejtését, csapjunk is bele a lecsóba. Jelenleg egy átlag hobbidrón üzemideje (jobb esetben) 20-30 percre rúg, ami mindennek nevezhető, csak éppen elégnek nem. Persze tudunk trükközni több akkumulátorral, valamint a szemfülesebbek ilyen-olyan kiskapukhoz nyúlnak ennek kibővítése érdekében, azonban valljuk be, egy 1 vagy akár 2 órás üzemidő sokkalta barátibb lenne minden pilóta számára.
Jelenleg a hidrogrénakkumulátorok ígérkeznek mennyei megváltásnak (ezt a témát korábban már ki is fejtettük, a kapcsolódó cikket ITT olvashatod), ennek éllovasa pedig a SkyCorp e-Drone Zero nevű masinája lehet, mellyel akár megvalósíthatóvá válhat a 2 órás üzemidő is. Egyelőre az árcédulát még homály fedi, pedig ezen áll vagy bukik, hogy mainstreammé válhat-e a gép.
Korábban már felmerült annak lehetősége is, hogy akár a szárnyba épített akkumulátor jelentheti a megoldást az üzemidő problémájára, de hogy végül melyik technológia lesz a befutó, az még a jövő zenéje. Bárhogyan is, ahhoz, hogy a drónipar (legalábbis a hobbi közegben) a következő szintre léphessen, elengedhetetlen, hogy megvalósuljanak a hosszabb repülési időtartamok.
Elengedhetetlen, hogy a jövőben leszámoljanak a 20-30 perces üzemidőkkel
Egységes szabályozás
Bár ez főképp nekünk, magyaroknak jelent komoly problémát, de megannyi más szempontból is pozitív hozadéka lehetne a dróntörvények egységes szabályozásának. Vélhetően minden pilóta egyetért velünk, hogy a Magyarországon jelenlévő dróntörvények roppant mód elmaradnak a többi nemzetétől, elég csak például arra gondolni, hogy akár egy hónappal előre is be kell jelentenünk a repülési szándékunkat.
Gyógyír lehet erre az egészre a nemrégiben felbukkant tervezet, miszerint a DJI közreműködésével megvalósulhat egy egységes szabályozás Európa-szerte, így pedig nemcsak a magyarok járnának jól, hanem bizony még azok az országok is, ahol egyébiránt már egészen korrektül vannak kialakítva a törvények. A "miért"-re a válasz természetesen abban leledzik, hogy amennyiben valaki kirándulna egyet egy másik európai országban, akkor nem szükséges igazodnia a helyi előírásokhoz, mert mindenhol ugyanazok a törvények várják a pilótákat, talán itt-ott némi eltéréssel.
Sajnos ennek beteljesülése bőven várat még magára, tekintve, hogy négy éven belül tervezik élesíteni a projektet, viszont nem is kérdéses, hogy ez egy olyan aspektus lehet a drónipar számára, ami alapjaiban változtatná meg azt. Szerencsére 2020-tól azonban már élesednek kulcsfontosságú törvények, így hamarosan közelebb kerülünk a megfelelő szabályozás megvalósulásához.
Az egész Európa-szerte egységesített szabályzás egy jó kezdet, azonban további intézkedésekre is szükség lesz
Biztonságos légiforgalom
Képzeljük el a következő szituációt: felkelsz reggel, lefőzöl egy kávét, szépen, komótosan megiszod azt, átöltözöl, majd kibattyogsz az utcára, hogy megindulj a munkahelyed irányába. Feltekintesz az égre, és hoppá: a drónok pontosan úgy repkednek az égen, mint például Az ötödik elem című filmben. Szervezetten, rendezetten, avagy mondhatnánk úgy is, hogy mint a földön lévő autók.
Nyilván ennek megvalósulása nem a hobbipilóták számára lenne prominens, sokkal inkább a kereskedelmi piac számára, hiszen egy biztonságos, koordinált légtér által többek között a (még szintén kezdetleges) csomagszállító drónok is zavartalanul haladhatnának, és bár ez már tényleg a sci-fi határát súrolja, de az sem kizárt, hogy évtizedek múltán akár a postát teljesen leválthatják a szabályozott légiforgalomban tevékenykedő kis repülők.
Ezen célból javában zajlanak már több oldalról is a fejlesztések, így nem az a kérdés, hogy megvalósul-e ez az idea, hanem hogy milyen formában, mikor, és milyen feltételekkel. Utóbbi talán a legrelevánsabb, hiszen bár izgalmasan hangzik az imént felvázolt gondolatmenet, viszont egy az egyben nem lehetne realizálni, nélkülözhetetlen, hogy itt-ott beiktassanak változásokat.
Bár sci-finek tűnhet, de a légiforgalom biztonságossá tétele akár egy futurisztikus jövőképet is hozhat
Konkurencia a DJI-nak
Igen, ez nem követlenül a hobbipilótákat érintő pozitív változást hordozza magában, azonban ha kicsit utánagondolunk, akkor rájövünk, hogy amennyiben vetélytársat kapna a jelenleg a hobbidrónok piacán egyeduralkodó DJI, akkor kialakulna egy olyan versenyhelyzet, ami a fogyasztók számára válhat a leggyümölcsözőbbé.
Azt semmiképp nem róhatjuk fel a DJI-nak, hogy megelégednének az "oké" színvonallal, lévén folyamatosan olyan projektekben vesznek részt, amikből ha kimaradnának, továbbra is robogna előre a cég, ám a kínai gyártó mindig igyekszik 120%-ot belefektetni a komplett dróniparba, és gőzerővel dolgoznak az innovációkon. Mégis egy komoly versenyhelyzet által, egy hasonló kaliberű dróngyártónak köszönhetően viszont a DJI is felkötné a gatyát, és újabb területeken érhetné pozitív változás a komplett ipart.
Konkretizáljunk: értelemszerűen a fogyasztói közeg számára a legkedvezőbb előrelépés az árakban manifesztálódna, lévén a riválisok igyekeznének minél jobb minőséget kínálni, minél alacsonyabb áron, ami bár most is jelen van, ám egy versenyhelyzetben ez sokkal szignifikánsabb lenne. Továbbá évente több drónmegjelenés is előfordulhatna, valamint számos új innovációra kerülhetne sor.
A versenyhelyzet elképesztően gyümölcsöző lenne a fogyasztók számára